A héten jelent meg a Nimród weboldalán, valamint a Facebookon is egy cikk „Életképes-e a nevelt fácán?” címmel. Jelen hírlevélben ezen cikkre szeretnék reflektálni.
A Nimród online felületén megjelent cikk ITT olvasható!
Örömömre szolgál, hogy a vadászújságokban van szó apróvadról. Az is dicséretes, ahogyan a cikkben szereplő VT gazdálkodik, jó példa ez minden vadászatra jogosult számára.
Alapjában véve a cikk mondanivalója ül, ma már vadmadárra csak néhány kiváltságos területen van lehetőség. Itt nem magával a cikkel van bajom, hanem az ezzel kapcsolatos komment-áradattal.
Mivel egyre kevesebb a vadpopuláció, ha vadászni akarunk, fel kell töltenünk a területet vadászható madárral. Arról pedig, hogy a madár hogyan röpül, nem feltétlen a fácán hibája. Lehet itt genetikáról beszélgetni, illetve arról, hogy a nevelt madár nem életképes, de a gond nem itt kezdődik. Mint ahogy a cikkből is kiderül, normális tartástechnológiával, hozzáértő(!) neveléssel, jól megszervezett vadásztatással a nevelt madár vadászata egy abszolút ehető dolog. Szerte a világban nevelt madár kibocsátással „dúsítják” a területet. Ha mindenhol „csak 3 méter magasan” repülnének, nem lenne ennyire népszerű. A visszatelepítések is működnek, mint az a cikkből is kiderül. De nem csak fácánra, fogolyra is számtalan példát lehetne sorolni. A kulcs, hogy ki AKAR ezzel foglalkozni….
Itt a probléma azzal van, hogy sokan nem hozzáértő módon nevelik a fácánt (a madár túl fiatal, nincs ereje röpülni, faroktoll alig, beteg a madár, kondíciós problémák stb.). Ebben megegyezhetünk, hogy nem a madár hibája. Az sem, hogy a helytelen területválasztás és rossz vadásztatás nem teszi élvezhetővé az eseményt. Nem mindegy honnan van a madár indítva, mikor van kiengedve, hová áll a puskasor stb. A lőkészségről és az elővigyázatos fegyverkezelésről ne is beszéljünk. Angliában a szezon előtt 4-5 alkalommal elmennek a vadászok korongozni, hogy „ne égjenek be” a vadászaton.
Ennek az egésznek van egy kultúrája, melyre mindenki büszke. Minden vadász büszke arra, hogy van puskája, hogy vadászhat. De ennek nem itt van a vége. Hanem ott, hogy megtiszteljük a vadászatot, a madarat azzal, hogy a klasszikus vadászhoz méltón kezeljük a fegyvert, adunk le lövést stb. Sőt, továbbmegyek: a jó (hivatásos) vadász szakértelemmel is rendelkezik nem csak állattartásban, hanem területkezelésben, vadásztatásban is!
Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy pár éven belül itt már nem lesz mire vadászni. Nincs területkezelés, predator management, felkészült és szakképzett, jól megfizetett személyzet.
Ismét visszautalnék egyik cikkemre ahol a vadászatra jogosultak szemléletváltására hívtam fel a figyelmet. Továbbra is tartom, hogy a professzionális, üzleti vadászati szolgáltatás nyújtása igenis kifizetődő és ez az egyetlen út a fejlődéshez. Már 30 éve vége van annak a kornak, ahol mindent el lehetett adni. Ma már egyre inkább a profizmusról szól minden. Aki nem minőséget képvisel, azt előbb-utóbb a piac magától kiszelektálja. A gyenge termelés, nevelés, szolgáltatás nyújtás a lassú halála az egész vállalkozásnak.
Mert ez egy vállalkozás, egy profitorientált cég, nem egy non-profit egyesület. Ki akar ma már ingyen dolgozni azért, hogy más szórakozzon? Bevétel nélkül egy VT nem fogja túlélni a következő 3 évet. Ha pedig valaminek megkérjük az árát, legyen az profi, adjon élvezeti értéket. Ma már nem az a cél, hogyan lehet minél alacsonyabb tagdíjjal jókat vadászni. Ez nem fenntartható. Mint ahogy a jó fácánra is költeni kell. A piaci árnál 20%-kal olcsóbban kínált madár azért gyanúsnak kell, hogy legyen. A minőségre áldozni kell, ez ugyanolyan, mintha új autót vásárlunk, vagy 20 éves használtat.
Cégünknél folyamatos a felügyelet, rendszeresen ellenőrizzük a madarat, a takarmányt. Szelektáljuk a törzset, az árumadarat, hogy vevőink mindig elégedettek legyenek. Ocsúval nem etetünk. Ha kell, kezeljük az állományt. Vitamint, kiegészítő takarmányt adunk. Etetőből etetünk, itatóból itatunk, melyek minden nap le vannak ellenőrizve és tisztán vannak tartva. Meg kell nézni, honnan vesz az ember madarat.
Mit kell tenni azért, hogy sikeres lehessen egy apróvadas vállalkozás?
- helyes területkezelés, predator management (már februártól)
- megfizetett, lojális, szakmailag felkészült szakemberek toborzása, képzése. Az nem baj, ha 0 kilométeres a jelentkező, de ha tanulni akar, és tettre kész, ki lehet képezni
-jó vadászélmény biztosítása
- jó minőségű fácánállomány beszerzése
-jó marketing
- rendszeres tervezés
- a VT tag jutalmazása (premizálása) vadászati lehetőséggel az általa generált társasági bevétel arányában (pl. mennyi fizető vendéget hozott, mennyi bevételt termelt)